„Nagypapa, ifjú korodban miért vállaltál el olyan munkákat, amelyekhez magas értelmi szinted és képzettséged folytán semmiféle affinitásod nem volt?”

Kérdik majd tőlem unokáim 5 és félezer év múlva.

Mit válaszolhatnék nekik?

A pénz miatt.

Azonban ez nem lenne igaz. Korántsem. Sokkal inkább hiszem, hogy azt fogom nekik mondani:

„Gyermekeik, mindegyik rendkívüli tanulsággal szolgált számomra.”

És nem is mondanék ezzel nagy szamárságot. Mert ha valami tanulsággal tud számunkra szolgálni – legyen az bármi nemű -, az már valami, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül.

Mert bár alapvetően pozitívan állok mindenhez és mindenkihez, nagyon hamar el lehet venni a kedvemet, ha mások irányomba úgy viselkednek, amit nem tudok tolerálni. Jól tudtam én ezt akkor is, mikor elvállaltam eme legutóbbi lehetőséget, hiszen tudtam: a dolog annyira távol áll tőlem, hogy kizárt az esélye annak, hogy valami jó sztori ne keveredjen ki a dologból.

Olyan, amelyre majd visszagondolhatok később, és amely eszembe juttatja, hogy mit is akarok az élettől tulajdonképpen. Az, hogy igen sok időnyi kihagyás után valami újra írásra inspirált, úgy gondolom egyáltalán nem csekély dolog. És úgy gondolom, hogy még úgyis megérte volna ez a munka, ha egyáltalán nem is fizetnek érte semmit.

(Bár, azért, mégiscsak morcos lennék miatta, bevallom...)

Egy irreguláris és személyes jellegű bejegyzés következik. Egyébként szeretek hasonlókat írni - ezekkel az írásokkal azok számára is tudok magamról infókat közölni, kik szívem legmélyéből remélem, hogy valahol még kíváncsiak rám, csak valamiért nem mernek kérdezni. Nos, Kedves Olvasó, remélem számodra is tanulsággal teli lesz az olvasmány.

5:20

Hogy a fenébe sikerült csak három órát aludnom? Meg fogok dögleni a nap végére.

5:30

Már most tudom, hogy baromira nincs kedvem ehhez az egészhez. Mi a francnak vállaltam el egyáltalán? Épphogy 3 órát sikerült aludnom. De legalább az ébresztődalom tökre jó. Komolyan: az utóbbi évek legkellemesebb ébresztője. Kezdek lelkesülni, ez a lényeg! Jó lesz ez!

 5:32

 A fenébe Richárd, kelj már fel! Ha hatra nem érsz le a buszmegállóhoz, sose érsz ki a Széna Térre!

 5:45

 „És azok a kötelek mire kellenek te jány?”

„Ablakokat tisztítok irodaházakon” Wow, mi a fazs. És még azt hittem ma nekem lesz fos melóm.

„és mennyit bírnak ki?”

„hát, egy tonnát talán.”

„atyaég! Te ilyen nehéz vagy?”

 6:25

 Oké, ha nem dobok be egy pizzát, én megdöglök az éhségtől

 06:35

 Mi az istenért ettem meg azt a pizzát? Most meg iszonyatos bélgázok gyötörnek bassza meg!

 6:55

 Aztarohadt, ez a Széll Kálmán tér? Még labirintusosat is játsszak így kora hajnalban? Na mindegy, most erre nem érek rá...

 6:56

 8:10

Oké itt vagyok retekpusztán, innen most hova kéne menni?

 8:12

 „Ez most ilyen MLSZ turisztikai találkozó lesz.”
„És ez miről is akarna szólni srácok?”

„A magyar foci képviselői gyűlnek össze, nagyjából.”

„Van magyar foci?”

 8:25

 Szép kis wellness hotel, meg négy csillagos szálloda Simagöröngyös kellős közepén. Érdekes dolgokra van mindig pénz ebben az országban, a franc se érti. Valahogy a magyar focira áramolnak források, de hogy miért? Meg honnan baszki, honnan?

 8:31

 Nyilván nem tudják, hogy ki is vagyok meg miért vagyok itt, és hogy honnan jöttem. Pedig kifejezetten azt mondták nekem, hogy jöjjek időben, mert MINDENKÉPP számítanak a megjelenésemre. Inkompetenciát érzek a levegőben. Miután négyszer bemutatkoztam, és elmagyaráztam, hogy honnan jöttem, kisegítő munkatárs lettem – jelentsen is ez bármit. Kapok egy egyen pólót, igazi focis téma, még szám is van a hátulján. Ha megtarthatom munka után azt hiszem rituálisan elégetem.

 8:50

 Nincs itt rajtam kívül senki – pedig még két diákról volt szó. Most meg kellene lepődnöm?

 8:52

 Na ez a csaj, háát, a hideg ráz tőle. Tetovált szemöldök, sötét bőr, szőkített haj, rücskös pofa, undorító smink, indokolatlan piercingek indokolatlan helyeken. És ő fog nekem ma magyarázni, hogy mi merre hány méter - fantasztikus. De jó, én mindenkinek megadom a kezdő bizalmat, mivel alapvetően egy jófej, jólnevelt, illemtudó és kultúrált ember vagyok: ez a csaj lehet, hogy nem is akkora picsa.

 8:54

 ÉDES ISTENEM EZ A CSAJ EGY KIBASZOTT PICSA! Úgy érzem a nap legnehezebb feladata számomra mindenképpen az lesz, hogy valahogy visszafogjam magam és ne fejeljem ketté.

 8:59

"A tojásrántotta az egybe van?"

Hülye picsa, bazzeg...

 9:05

 Na, ez a másik kis csaj egészen helyes, és milyen szép mell.... szemei vannak, hát komolyan, teljesen el lehet veszni bennük.

 9:05.000008

 ...ahogyan azokban a dzsumbuj szőrhegyekben is a kezein! Mint egy gorilla baszki! Háát, háát, na de lehet, hogy a személyisége talán kárpótolja ezt a dolgot.

 9:06

 Ja, hogy ez a másiknak a barátnője, aha - kibaszott egy picsa ez is.

 9:08

 De ha már annyira jól ismeri a picsát, akkor úgy gondolnám, hogy jártas idebent, ennek ellenére akármit kérdezek tőle, az rá a válasza, hogy „hát én azt honnan tudhatnám?” Affektáló egy picsa ez is bászd meg.

 9:13

 Na, némi reménysugár: egy srác is megérkezett. Így hirtelen tisztára olyan, mint egy befüvezett Tobey Maguire. Rászólnak, hogy húzza feljebb a gatyáját, lol. Nem gáz Toby, jó srácnak tűnsz – ennyi hisztis picsa közt meg főleg.

 10:05

 „Egy évig OKJ-n tanulok de utána felvételizek majd BME - re, mert kurva jó lett volna az érettségim, csak előtte kórházba kerültem.”

 Ha Mari néninek fasza lenne, akkor Józsi bácsi lenne, ámbár tudod mit? Elhiszem, de csak mert jó arcnak tűnsz - egyelőre.

 10:17

 „De lehet, hogy inkább kimegyek Svédországba tanulni, úgyis ott lakik az apám.”

 Ő, aha. Egy kérdés: akkor mi a fenét keresel itt a semmi közepén, egy négycsillagos, ámde mégis egyértelműen LEPRA hotelban felszolgálóként? Nem értelek Toby, pedig komolyan, igyekszek.

 10:21

 „Ja én is tanultam zongorázni. Apám egyik ismerőse a zenei konzervatórium igazgatója, és volt egy haverja, aki épp ráért, szóval ingyen tanított jó ideig zongorázni.”

 Toby... kezdesz felmérgelni.

 10:29

 „A legjobb melóm eddig egy kikötőben volt. Hogyhogy hol? Hát Svédországban.”

 Toby – miért vagy akkor ITT?

 10:33

 „Egy arab fazon el akart adni nekem egy konténernyi Nike cipőt. Azt mondta valahonnan lopta, de neki nem kell, xal odaadja aprópénzért. Simán meg tudtam volna venni, de inkább nem vettem.”

 Mert... kretén vagy? Toby, mi a fasz?

 10:40

 „Áh én semmit nem tudok svédül, de ha kimennék Svédbe, akkor nyilván húsz szorosan fejlődnék pillanatok alatt.”

 Toby... hússzor nulla, az ugyanúgy nulla. Asszem jobb lenne, ha csöndben maradnál.

 10:42

 „Az egyetlen svéd mondat amit tudok, az úgy van, hogy „rohadt geci bevándorlók.”

 Na jó van, Toby – fogd be inkább most már...

 10:45

 „Ja németül se tudok, de milyen jó ha az ember ismerőse a nyelviskola igazgatója. Úgy lett meg egy B2, hogy nyelvvizsgán oda ült mellém, elmondta, hogy mit kell csinálni, szóbelire meg be se kellett mennem.”

 A JÓ KURVA ANYÁDAT TOBY!

 11:10

 A séf eligazítása legalább valamelyest némi összeszedettséget áraszt magából. Bár kicsit úgy érzem, ez az egész hely túlságosan komolyan veszi magát. De az a baj, hogy nem olyan szempontból, ahogyan kellene. Svédasztal van, tehát legalább nem mi szolgáljuk ki a népet. Viszont ami igazán ledöbbentett, hogy már a reggeli alkalmával is olyan tányérokat kellett összeszednem, amin igen nagy, szinte érintetlen kajamaradékok voltak, amit be kellett söpörni a „moslékos” edénybe. Egy négycsillagos szállodában moslékos edény. Mi van az ötcsillagosban? Rögtön egy disznó a mosogató alatt? Döbbenetes mértékű, emberi étkezésre alkalmas kaját dobtam ki 1,5 órán keresztül. Az emberek mi a szarért nem képesek megenni, amit kiszednek a tányérjukra? Istenverte pazarló, faszverő, sznob népség. FOCI. Baszki... Eddig se szerettem, de nem gondoltam, hogy még van hova süllyedni.

 11:20

 „Amilyen rongyot találsz, azzal lehet törölgetni.”

BÁRMIT. ÁNTSZ riasztás gyanús a hely.

 11:24

 „Ez a vörös folt a rongyon vér?”

„Hát én azt meg honnan tudjam.”

 11:25

 Hagyjál békén Toby, légyszíves.

 11:27

 „ezek a nagy kanalak hová mennek?”

„HÁT én azt meg HONNAN tudjam.”

 Öcsém... ennek is le kéne keverni egy makarenkóit, a fene egye meg.

 11:34

 „Bocsánat, ezeket a műanyag zsákokat hová dobhatom?”

„Oda abba a fekete zsákba”

„De ebben PET palackok vannak”

„Igen, abba dobjad, szelektíven gyűjtünk.

„De ebbe nem rakhatom, ebben PET palackok vannak.”

„Miért ne dobhatnád, műanyag az is.”

„Hát nem egészen – a PET palack polietilén, míg a műanyag zsák polipropi...”

Üres, élettelen faarcot látok magam előtt. A POLI szó, úgy tűnik, megsemmisítette az agyát. Egykedvűen belebaszom a műanyag zsákokat a pet palackok mellé, és belül sírok...

 11:46

 „Jaj pörögjetek már, ne szarakodjatok a tányérokkal”

„De tele van kajamaradékkal”

„Na és, baszd bele a mosogatóvízbe”

 Istenverte főpicsa! Hú, nyugi Richárd, nyugi...

 12:05

 Már most érzem, hogy nagyon lefáradtam, és ráadásul baromi éhes is vagyok.

 12:13

 Ez az alpicsa nem sok mindent csinál: amióta csak látom itt áll és néz ki a fejéből, a vendégek meg egyre jönnek.

 12:17

 Mozdulj már meg nem igaz.

 12:24

 Harmadjára jövök ki egy körrel, és még mindig nem mozdul, baszki.

 12:34

 MOZDULJÁL MÁR MEG A KURVAÉLETBE MÁR!

 12: 38

 Megmozdult! Ja nem, csak elejtett valamit. Hát BESZAROK.

 12:47

 Baszki, ehhez a sütihez hozzá se nyúltak, és kúrjam bele a moslékos edénybe? De ez egy Berliner szelet. EGY BERLINER! Mivel rohadt éhes vagyok, inkább megeszem. Vajon mennyit kérnek el egy ilyenért?

 12:50

 600 FORINTOT!

 12:57

 „Vigyél ki a középső asztalhoz szalvétát.”

„Merre találom a szalvétákat?”

„Jaj, oldjátok meg.”

 Odabaszok egy rongyot mindjárt.

 13:20

 „Jaj, még egy kávét sem tudsz csinálni?”

 Te istenverte PICSA! Ezen a szaron 500 ezer gomb van, és semmi köze nincs egy hagyományos főzőhöz, honnan a tökömből találjam ki, hogy múködik, HE? Baszki de megütlek mindjárt, azt az affektáló kurva eget beléd!

 13:32

 Mindenem fáj, belül üvöltök a töketlenségtől, amit körülöttem zajlik. És még mindig döbbenetes, hogy mennyi, tökéletesen érintetlen, abszolút ehető kaját kell kidobni.

 13:50

 „Csókolom, mosogatós néni, itt szoktak az emberek mosolyogni? Magát láttam. Ja, mert nem ilyen istenverte díszpina pincérek között mozog, értem.”

 13:52

 „És hol találom az embereket, akiknek van humorérzékük? Tükörben?”

 14:10

 Elcsípett beszélgetés az edzők asztalánál.

 „hát igen, a focinál felfelé is, meg lefelé is kell nézni. Igen, mindenképpen: a foci a legnehezebb sport a világon.”

 Ehöm. Vízilabda.

Ehömmm. Jégkorong.

EHÖmm. Freestyle Motocross.

EHÖMMMMMMM Trial Motocross

EHÖMMMMMMMMMMM Bármilyen kűzdősport.

 Isteneeeemmmmmm...

 14:23

 „Maga egyébként melyik étteremből jött?”

„Az ELTE-ről.”

„Az egy szálloda?”

 Valaki öljön meg...

 14:36

 Na totál idegbeteg lett már mindenki, semmit nem lehet csinálni a hangulat javítása érdekében, egyszerűen nem vevők rá. De kajak nem értem, hogy miért nehezítjük egymás dolgát.

 Toby, te hogy bírod ezt? Áh, inkább fog be...

 14:46

 „Ezen az ajtón csak be, a másikon csak ki, többet meg ne lássam, hogy másképp csinálod.”

 Mindenki más csinálhatja másképp. NO PROBLEMO.

 15:02

 Begörcsölt a kisujjam! A kisujjam! Fúhú, Ti retkek, ha az én művész kezeim tönkremennek miattatok, felkoncollak titeket! A KISUJJAMMAL!

 15:16

 Elcsípett beszélgetés:

 „bla bla bla bla CIGÁNY.”

 DING! DING! DING! DING! DING! DING! DING! És IGEN! Ezennel az új rekord 6 óra, 15 perc! 6 óra 15 perc, hölgyeim és uraim, ez abszolút csúcs! Soha, de soha ennyi ideig nem tartott még, hogy valaki elő ne jött volna valamilyen rasszista megjegyzéssel a közelemben! ÉLJEEEEEN!

 15:34

 „Jaj, hát rakd már összébb az evőeszközöket, és akkor nem kell BALANGVÁROZNOD az edényeket egymáson.”

„Tessék? Mit csinálni”

„Vidd már őket oda!”

 KURVAPICSAEGET.

 15:42

 Jé, ki ez a kis helyes csajszika? Valami új emberke, de eddig hol bújkált? Kis ari pofija van. Na, hát csak volt valami értelme már ennek a napnak.

 15:53

 Hihetetlenül szörnyű, hogy ennyi étel megy kárba, nem bírom hangsúlyozni, de annyira hozzá lehet szokni, hogy már egészen lazán kúrom bele a moslékba az érintetlenül hagyott finom kajákat. Beszarás az egész amúgy. Fel nem tudom fogni, hogy ez hogy létezhet egyáltalán. Inkább disznóknak adjuk a kajákat, minthogy elraknánk a felhasználhatót. Befosok, komolyan. Ezek tök jó kaják, semmi bajuk nincs baszki. Mi a fax zajlik itt? Itt mindenre van pénz bassza meg? Elképesztő, hogy mindenki számára természetes, hogy egy RAKÁS KAJÁT ÉRINTETLENÜL A TÁNYÉRJÁN HAGY. MI AZ ISTEN? Minden étterem így működik? Vagy csak a négycsillagosak?

 16:10

 „Figyelj csak, Te biztos vagy abban, hogy itt akarsz dolgozni, úgy látom, Te még elég új vagy.”

És túl aranyos a pofid.

 16:21

 „Mennyi az idő, Ricsi?”

Pár másodpercig mély levegőket veszek.

„Négy óra húsz perc, Toby.”

„Jaaaaaj neeeeeeee, pont annnnnyiiiii, micsoda időzítés, a fenééébe. NYEEEEEH, én meg otthon hagytam a füvemeeeeeet. NYEEEEhhhhEEEEE.”

 Tobey baszd meg...ne... csak... ne...

 16:45

 „Miért törölgetjük el az evőeszközöket amúgy? Nem elég csak hagyni, hogy megszáradjon?”

„Jaj Ricsi, de akkor foltosak lesznek.”

„Tehát ezért inkább eltöröljük őket valami retkes, ki tudja mit meg nem élt ronggyal őket?”

„Igen, mert ezt az emberek nem látják.”

 Mindez egy négycsillagos szállodában. Mi történik egy ötcsillagosban? Fényesre nyalják őket?

 Hol az ÁNTSZ telefonszáma?

 16:46

 FODG BE A POFÁDAT TOBY!

 16:49

 „De komolyan mondom: menekülj te lány, addig amíg tudsz!”

Aj, Te szegény ,túl ártatlan vagy Te még ehhez az egészhez.

 16:53

 „Én most érettségiztem, és itt lakok a faluban, egy évig még nem tanulok tovább, utána gyógytornásznak megyek.”

 ÁH, szóval ezért dolgozol itt, mert közel van. Öreg hiba. Az emberek alulértékelik magukat, és ezért minden szar melót elvállalnak, csak azért, mert úgy gondolják: másra nem alkalmasak. Ja hogy én? Én a sztori miatt jöttem, elhiheted.

 17:01

 A lábaim nyilalnak, mint a rohadt élet. Istentelenül fáradt, frusztrált és éhes vagyok. Komolyan, ebből a sok kajából nem igaz nem lehet enni normálisan, nyugodt körülmények között. Megkérdem a séf segédet, vagy mit.
„Ja, hogy nem ettél még egész nap? Menj a kantinba, ott van kaja.”

„Azokból, amiket itt szolgáltak fel?”

„Nem, nem ezekből. Felőlem ebből is ehetnél, sajnos nem az én hatásköröm.”

De mért? Lett volna éppen elég, amit félre lehetett volna rakni. Mondjuk ez a csaj még normális egészen, de akkor lássuk mi van a kantinban. Hideg, párolt zöldségek, főtt krumpli, meg zsíros húsok. Fantasztikus. Oké, leszarom, eszem, ami van!

 17:17

 Elcsípett szófoszlányok

„Hát látom, hogy kint törölgeti azokat a kurva asztalokat bassza meg. Ricsi! Hagyd azokat a picsába, majd lemoss az eső(!) Gyere be, és rakd oda azokat a tányérokat”

  17:20

 „Te hogy bírod eddig az első napot?”

„Én egész nap a büfében voltam.”

„Ja. Ez mindent megmagyaráz.

 Kis ari pofa. Egyem a szívedet, Te el leszel itt kárhozva. Mondjuk, lehet, hogy nem is sajnállak.

 17:24

 „Hahóóóó, mit csinálsz?”

„Kirakom a tányérokat, ahogy mondtad”

„De nem oda kell rakni őket, azt mondtam, hogy ODA”

 KÉT. CENTIVEL. ARRÉBB.

 Baszdmegbaszdmegbaszdmeg... VÁÁÁÁÁÁÁ.....

 17:40

 „Ricsi, te mi a fenét csinálsz”

„Cigiszünetet tartok”

„De nem is cigizel”

„És, akkor nem lehet szünetem?”

Neked nyolcmillió volt csak az elmúlt 25 percben, ribanc.

„Mondtam, hogy rekeszekbe rakd az ásványvizeket.”

„De nincs több rekesz.”

„HÁT DE MI AZ HOGY NINCS TÖBB REKESZ HÁT VAN REKESZ HÁT MI AZ HOGY NINCS HÁT DE VAN HÁT VAN DE VAN.”

„De ha egyszer mondom, hogy nincs, honnan SZÜLJEK, hogy ha egyszer nincsen?”

NEM. BÍROM. SOKÁIG. MÁR. MAGAMBAN. TARRRTTTTTANIIII.

 18:15

 „Na akkor kirakjuk az evőeszközöket. Megmutatom, mert látom, hogy nem tudod.”

 Ó, mesterasszony taníts, kérlek, alig várom, hogy átadd nekem a tudást. Oké, lerakja a kanalat balra, a kést jobbra, felülre meg a villát, középen a tányér. Ez pofonegyszerű. Lerakom a következőhöz a villát felülre.

 „Normális vagy? Mi bajod van, miért nem tudod azt csinálni, amit mondok?”

„Most nem értem, mi a probléma? Leraktam a villát felülre, ahogy mutattad.”

„Nem, szerintem én nem azt csináltam.”

 Lerakja a villát. Pontosan ugyanúgy, ahogyan én. NEM ÉRTEM. Mi bajod van, ribanc?

Lerakom a következőhöz megint a villát.

 „Rohadtul nem így kell lerakni a villát.”

És lerakja a villát. Azt hiszem, már látom mi a probléma:

 Konkrétan FÉL centivel feljebb kellett volna raknom. FÉL CENTIVEL. Fél centivel. Komolyan mondom. Na kész, nem bírom tovább, elszakadt a cérna.

 „Ide most mérnökök fognak jönni?”

„Mi?”

„Mérnökök fognak most ide jönni? Ha? Vonalzóval? Akik kimérik, hogy hol van a villa pontosan?”

„Figyelj, hogyha így állsz hozzá, akkor adhatod le a pólót a recepción, és mehetsz haza.”

„Engem nem küldhetsz el, mivel nem dolgozok itt.”

„De most én vagyok beosztásban, ezért elküldhetlek. Úgyhogy add le a pólód, és mehetsz.”

„Még háromnegyed óráig tart a munkaidőm, nem bírod azt már ki?”

 ISTENVERTE PICSA. Élvezd ki, hogy elküldhetsz, ez legyen a legnagyobb teljesítmény életedben. Mintha annyira bánnám, hogy nem kell tovább elviselnem a pofádat. Úgyse bírtam volna már ki. TE JOBBAN JÁRSZ, HOGY ELMEGYEK, KURVÁRA HIDD EL!

 18:17

 „Te HR-es vagy?”

„Mi vagyok?”

„A papíromat csak HR-es írhatja alá.”

„Te milyen szervezettől vagy, ne haragudjá' má’”

„Az lényegtelen, nekem csak egy jelenléti papírt kell aláírni, és azt csak a HR – menedgement írhatja alá.”

Nyilván tisztában voltam vele, hogy fogalma sincs, miről beszélek, de úgy gondoltam, hogy mielőtt még lelépek, kicsit megszívatom a retkes picsa fejét.

„Nem tudom miről zagyválsz, én pincér vagyok, majd én aláírom.”

 Jól van, gyökérkém.

 18:24

 Beírtam 9 től 18:15 ig 9 órát. Nézi a lapot, amin a rublika azt írja: óra, perc. Ez nyilván hibás, percbe nem számolnak óradíjat SEHOL. De úgy hittem ez konvencionális tudás.

 „És ez szerinted 9 óra?”

„Hát ha kilenchez kilencet hozzáadok, 18 jön ki. Neked nem 9 órának tűnik?”

„De ide van írva, hogy ÓRA, PERC.”

„És szerinted bárhol is számolják azt, ahol órabérben díjaznak? Mindig lefelé kerekítenek, ha háromnegyed lenne, akkor is.”

 Ezek szerint nem konvencionális. Vagy csak egy ISTENVERTE HÜLYE PICSA VAGY BÁSZD MEG.

 18:30

 Na, itt megy előttem két szakács a konyhából. Hátha velük értelmesebb hangot tudok megütni.

 18:32

 „Hadd kérdezzek valamit: titeket is felidegel ez a gyökér picsa, vagy csak engem?”

„Ja, ezen ne akadj fenn, mindenki utálja. Egyszer volt, hogy a bátyámmal övültöztek bennt, és a csaj meg majdnem nekiment, holott tesómnak volt igaza. Úgy kellett lefognia az anyjának.”

„Az anyjának, az hogy került, ide?”

„Ő a mosogatós néni, a másik.”

„MI? De hát ő még egészen normálisnak tűnt.”

„Hát, pedig hidd el, sokadik férjét fogyasztja már.”

 Á! Minden világos: nyilván azért lett a csaj egy ekkora picsa, mert nincs otthon apai szigor. Ha nekem ilyen lányom lenne, hát... akkor nem lenne. De mindenesetre valamelyest megértettem a dolgokat. Ennek ellenére sok olyat is láttam már, hogy nem volt apa a családban, és az egyke lány mégse volt picsa. Pláne nem ekkora. Szóval teljesen ez sem érthető.

 18:35

 „Egyébként egy faluból származunk, és ismerem is. A fél falu átment rajta.”

„Úthengerrel?”

„Nem, dehogyis.”

„Pedig azzal kellett volna.”

„Egyéként meg totál nem értem: ez a csaj OCSMÁNY, ráadásul elviselhetetlen. Előbb köpném le, minthogy hozzáérjek.”

„Hát figyelj, falun ez is jó. Lyuk – lyuk, csak a csomagolás más.”

 Érdekes hozzáállás. Nem akarok olyan világban élni, ahol a választási lehetőségeim mindösszesen erre korlátozódnak le.

 18:36

 „De hogy lehet az, hogy én mindig hülyékkel kerülök egy légtérbe, és nem olyanokkal, mint például Ti, akikkel már most jobban érzem magam.”

„Hát biztos azért, mert Te normális vagy, és a hülyéket vonzod.”

 Wow. Keretbe foglaltad az életemet, asszem.

 Köszönöm.

 18:53

 Hah, stoppolós csaj. Elég naív vagy, ha azt gondolod, hogy M.O. –on ilyesmit lehet csak úgy csinálni, pláne a mostani bevándorlós helyzetben.

 18:55

 A stoppolós kurvaeget!

 19:39

 A jó öreg 4-6 – os. Szokás szerinti tömegnyomor. De ez a csaj még egész normálisan néz ki. És megvakarja, majd megnézegeti a hónalját. Na mibe, hogy most meg fogja szagolni az ujjait...

 19:40

 ÉS TUDTAM! De mi ez a szaglási mánia az embereknél? Van aki lábvakarás után szagolja meg, van aki meg köhm, más után. Egy ideje már figyelem ezt, és nem volt még kivételes eset. Mi emberek, rendkívül furcsák vagyunk...

 19:42

 „Nem, köszönöm, nem ülök le.”

„De miért utasítja el mindenki, nem értem.”

„Csak meglepődnek, mert nem az a normális, ha felajánlják.”

 Hát... Szomorú...

 

MICHAEL KAY