Gondolák

     Egy trágya tárgy kitárgyalása maradt még tárgyalásunk tárgyaként hátra – amely az Analízis 3 volt. Ugyebár ezek a matekos tárgyak már mind tanári szakirányosok voltak, mint a Geometria 2, az Algebra 3, és az Analízis 3, de talán ennél a tárgynál éreztem egyedül azt, hogy tényleg van valami halovány köze a gimnáziumi tananyaghoz. Az persze más kérdés volt, hogy a kurzust végig ülnöm, mint már említettem, merő rémálom volt a tanár személye és megjelenése miatt, hiszen egy az egyben Pozsi előző pasijára emlékeztetett a fickó, és hát mindezt átélni hétről-hétre nem volt épp egy szivárványban fürdőző szláv karnevál. Természetesen a zh-k aztán nem is sikerültek, így mehettem UV-ra, amit az előadást tartó tanárnál kellett írni, és ami előtt persze volt konzultáció, melynek a végén kerek perec megkérdeztem a gyakvezetőtől, hogy egy bizonyos anyagrész benne lesz-e az UV-ban, mert hogy az leginkább a vizsga anyagát képezte, és gyakon épp csak megemlítettük. Ekkor ő fogadkozott, hogy „nem, a polár koordináták nem lesz az UV-n”.

     Jó, én ezt elfogadtam így, hiszen mégis csak ő volt a tanár, csak tudja már, hogy mi az UV anyaga. Hát természetesen nem tudta, úgyhogy az UV-mat szépen el is buktam, mert igencsak épültek feladatok a polár koordinátákra. Amikor bementem a dolgozatomat megtekinteni, akkor először is a tanár, aki az előadást tartotta, látványosan meg volt lepődve azon, hogy én ki vagyok, HOLOTT minden egyes előadáson bent voltam, ráadásul az első sorban ülve, és még többször mondtam is valami érdemlegeset óra közben. Hát igen, legszívesebben koponyán térdeltem volna őt is, de nem tudtam ezzel hirtelen mit kezdeni, mert ugyebár itt derült ki, hogy mit kellett volna használjak az UV feladatainál, aminél ugyebár nekem konkrétan megmondták, hogy NEM LESZ anyaga a dolgozatnak. Az előadást tartó seggarc ekkor arrogánsan közölte velem, hogy de hát miért nem írtam neki e-mailt, amiben megkérdezhettem volna, hogy mi az anyag, vagy miért nem mentem konzultálni. Ebben teljesen igaza volt, de a franc se gondolta volna előtte, hogy a gyakorlat anyagát maga a gyakorlatot tartó tanár sem tudja. Ez volt az a jelentőségteljes pillanat, amikor végérvényesen rájöttem arra, hogy gyakorlatot csak és kizárólag annál a tanárnál szabad felvenni, aki az előadást tartja, mert ugyanis ő az egyetlen, aki teljesen tisztában van azzal, hogy mi a tárgynak az anyaga, és hogy milyen feladatok jöhetnek elő. De az a baj, hogy mindezt még ekkor sem teljesen fogtam fel, bár az is igaz, hogy innentől extrém mód odafigyeltem, hogy mindenképp annál vegyem fel a gyakot, akinél az előadást is, amennyiben ez persze lehetséges.

     A tárgyat buktam, elveszett a belefektetett munkám, energiám, és megint semmire nem mentem egy félévnyi gyomorgörccsel és stresszeléssel. De hát hiába is mondtam volna el ezeket neki, ő mégis mit tehetett volna? Megvolt a maga baja Londonban - bár erősen kétlem, hogy ilyen jellegű, és pláne, hogy közvetlen eredményezője én lettem volna, hiszen soha nem okoztam neki féltékenységet, nem dörgöltem az orra alá, hogy kivel voltam valaha, pláne nem olyan hányinger módon, mint ahogyan ő tette azt velem anno.

     Most azt gondolhatod, talán sokadjára is, hogy ezeket a dolgokat én azért írom le, mert bennem valamiféle régi sérelmek felgyülemlésének egyfajta kitörése zajlik épp, és ez az egész könyv csak arról szól, hogy ezeket felhánytorgassam, és haragként éljem meg a régi emlékeket. De egyáltalán nem erről szól ez a történet – sokkal inkább arról, hogy újra éljem a fájdalmakat, a csalódást és a sértettségeket azért, hogy tanulj a hibáimból, és hogy tudd, mire kell majd odafigyelned. Na és persze mire nem. Érted bármire hajlandó vagyok – újra élem akár százszor, ezerszer is a fájó emlékeket, ha ezzel el tudom azt érni, hogy a te életed könnyebb, gördülékenyebb, egyszerűbb és élvezhetőbb legyen. Ez bőven nem jelenti azt, hogy bennem bármiféle harag lenne – idővel megtanulod majd te is, hogy minden valamilyen okkal történik az életedben, de eljön majd az idő, amikor nem fogsz csak úgy sodródni az eseményekkel, hanem te magad leszel azok irányítója és egyedüli kapitánya. Az való igaz, hogy számtalan kellemetlen esemény történt velem ezen évek alatt, de ugyanúgy történtek rendkívül szépek is, amelyek mellett semmiféleképp nem mehetek el említés nélkül. És ahogyan tapasztalhattad, ezekből is akadt már eddig is bőven, de még számtalan van, amiről fogok beszélni, mert mindenképp megérdemlik azt, hogy meg legyenek örökítve - valamilyen formában.

Michael Kay - A S.U.L.II.